Várkert Bazár

 A felújítás során kellemesen modern hatásúvá varázsolt Öntőház udvarról ma már nem gondolnánk, hogy az évszázadok alatt olykor igen elhanyagolt állapotok uralkodtak.

Az udvar a középkorban kapta a nevét, amikor még ágyúgolyókat öntöttek itt. Azóta használták már raktárként, zöldségeskertként, felvonulási területként, sőt a két világháború között – bármilyen hihetetlen – de teniszpályaként is. 1945 után egészen a terület 2014-es megújulásáig – a Budapesti Történeti Múzeum kőraktáraként működött.

A Várkert Bazár bejárása során Ön majdnem ugyanakkora távolságot tett meg lépcsőkön, mint sík terepen. A Lépcsőpavilon a Várkert Bazár egyik közlekedési csomópontja. Innen indul az a közlekedési tengely, amely az Ybl Miklós teret köti össze a Keleti nagy terasz - a Királyi Palota - szintjével. A pavilon elegáns lépcsőjén juthatunk fel a Bazár kerti teraszára, vagy az Öntőház udvarba, de innen érhető el a kazamatákba vezető Vízhordó folyosó és a Déli Kortinafal lépcsősora is. A kecses ívben emelkedő csigavonal szerű függőlépcső tökéletes aránnyal tölti ki a rendelkezésre álló belső teret.

A Várhegyen kialakított, úgynevezett királyi kertek gyöngyszeme a Neoreneszánsz kert. A Várkertben egykor 2440 növényfajt neveltek, és a rekonstrukció során igyekeztek visszaadni a park egyedülállóan gazdag flóráját. A gondosan kiválasztott facsemeték mellett különleges rózsafajtákat és futónövényeket ültettek, amelyek néhány éven belül teljesen befutják majd a rámpa támfalait és a pergolákat.

Magát a gloriette elnevezést általában reprezentatív kerti épületekre, pavilonokra szokták használni. Itt a Gloriette nem különálló építmény, pavilonját két oldalról felfelé futó lépcsős rámpaművek fogják közre, melyek a kertbe vezetnek. A Gloriette előtt álló két oroszlán közül az egyik a harcot testesíti meg, aki elűzve a szörnyűségeket az űzött vad után tekint. A másik a béke és a nyugalom őrzője, aki veszély esetén támad. Az eredeti oroszlánok a II. világháború alatt megsemmisültek, a most látható szobrokat a 60-as években készítették.

A Várkert Bazár két pavilonja, közepén a Gloriettel majdnem tökéletes szimmetriát alkotnak. Than Mór aranyozott háttérre festett, akadémista stílusú freskói és Zsolnay Vilmos színpompás terrakottái uralják a homlokzatuk látványát, de ha alaposabban megvizsgáljuk a két zárt diadalívre emlékeztető épületrészt, látni fogjuk, hogy mind kialakításuk részletei, mind funkciójuk eltér egymástól.

Az épületből kilépve érdemes egy pillanatra megállni. A Déli palotákban eredetileg bérlakások kaptak helyet, amelyekbe függőfolyosókon körbehaladva tudtak az itt lakók bejutni. A lakások sem méretükben, sem elhelyezkedésükben nem voltak egyformák, ahogy a lakók társadalmi státusza sem. A lakásokat a felújítás során egybenyitották. Ennek köszönhetően reprezentatív kiállítóterek jöttek létre. Az időszaki kiállításokról és egyéb kulturális programokról érdemes tájékozódni a pénztárakban, az információs irodában, valamint a honlapunkon: www. varkertbazar. hu

Az Erzsébet-lépcsőt Erzsébet királynéról, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király feleségéről nevezték el, akit a magyar nép legszívesebben Sissiként emlegetett. Bár az uralkodói udvar ritkán tartózkodott Budán, a legenda szerint Erzsébet királyné szerette itt elhagyni a palotát. Lesétált a kertbe vezető lépcsőkön, onnan a Várbazár egyik díszlépcsőházán keresztül a Duna-partra, ahol a kikötőben várta Ausztriába induló gőzhajója. Ezt a díszlépcsőházat nevezzük ma Erzsébet-lépcsőnek.

Cseh Tamás: Désiré bottal üti saját nyomát című számának részlete szól:

„Mambó magnóból szól a dal.
Nem vagy, de voltál kamaszkorom.
Milyen csodás ugrándozás,
kitárt karú elájulás,
Egy Rajnák nevű klubvezető
vigyázott ránk, amíg
Mambó magnón szólt a dal.”

Ahogy a Várkert Bazár környezetének története az ókorig nyúlt vissza, úgy a felújítás során rekonstruált bronzkút központi figurája is a távoli múltból bukkant fel. Triton a görög mitológiában Poszeidon tengeristen fia, derékig ember, derékon alul kétágú halfarkas lény, akinek a lányai sellők voltak. Az itt látható szoborkompozíció valószínűleg az 1831-ben megjelent, jól ismert Andersen mesére, a Kis Hableány történetére vezethető vissza: Triton számon kéri Ámort, a szerelem istenét, amiért legkisebb sellő lánya egy emberbe szeretett bele.

Sok szeretettel köszöntjük a Várkert Bazárban! Engedje meg, hogy egy izgalmas időutazásra invitáljuk Önt ebben az egyedülálló épületegyüttesben, amely több, mint százharminc évvel ezelőtt készült el Ybl Miklós tervei alapján, majd viszontagságos évtizedek után 2012 és 2014 között teljesen megújult.

Idegenvezetésünket egy tematikusan felépített 11 állomásos ajánlott útvonalon járhatja végig.
Amennyiben tetszőleges sorrendben kíván kalandozni az épületegyüttesben, úgy szabadon választhat a menüpontok közül.