A vastag középkori falon átvezető Ybl-átjáró visszavezeti Önt az Öntőház udvarról a Neoreneszánsz kertbe, ahol tovább gyönyörködhet a Várkert Bazár egyedülálló szépségében.
A felújítás során kellemesen modern hatásúvá varázsolt Öntőház udvarról ma már nem gondolnánk, hogy az évszázadok alatt olykor igen elhanyagolt állapotok uralkodtak.
Az udvar a középkorban kapta a nevét, amikor még ágyúgolyókat öntöttek itt. Azóta használták már raktárként, zöldségeskertként, felvonulási területként, sőt a két világháború között – bármilyen hihetetlen – de teniszpályaként is. 1945 után egészen a terület 2014-es megújulásáig – a Budapesti Történeti Múzeum kőraktáraként működött.
A Várkert Bazár bejárása során Ön majdnem ugyanakkora távolságot tett meg lépcsőkön, mint sík terepen. A Lépcsőpavilon a Várkert Bazár egyik közlekedési csomópontja. Innen indul az a közlekedési tengely, amely az Ybl Miklós teret köti össze a Keleti nagy terasz - a Királyi Palota - szintjével. A pavilon elegáns lépcsőjén juthatunk fel a Bazár kerti teraszára, vagy az Öntőház udvarba, de innen érhető el a kazamatákba vezető Vízhordó folyosó és a Déli Kortinafal lépcsősora is. A kecses ívben emelkedő csigavonal szerű függőlépcső tökéletes aránnyal tölti ki a rendelkezésre álló belső teret.
A Várhegyen kialakított, úgynevezett királyi kertek gyöngyszeme a Neoreneszánsz kert. A Várkertben egykor 2440 növényfajt neveltek, és a rekonstrukció során igyekeztek visszaadni a park egyedülállóan gazdag flóráját. A gondosan kiválasztott facsemeték mellett különleges rózsafajtákat és futónövényeket ültettek, amelyek néhány éven belül teljesen befutják majd a rámpa támfalait és a pergolákat.
Magát a gloriette elnevezést általában reprezentatív kerti épületekre, pavilonokra szokták használni. Itt a Gloriette nem különálló építmény, pavilonját két oldalról felfelé futó lépcsős rámpaművek fogják közre, melyek a kertbe vezetnek. A Gloriette előtt álló két oroszlán közül az egyik a harcot testesíti meg, aki elűzve a szörnyűségeket az űzött vad után tekint. A másik a béke és a nyugalom őrzője, aki veszély esetén támad. Az eredeti oroszlánok a II. világháború alatt megsemmisültek, a most látható szobrokat a 60-as években készítették.
A Várkert Bazár két pavilonja, közepén a Gloriettel majdnem tökéletes szimmetriát alkotnak. Than Mór aranyozott háttérre festett, akadémista stílusú freskói és Zsolnay Vilmos színpompás terrakottái uralják a homlokzatuk látványát, de ha alaposabban megvizsgáljuk a két zárt diadalívre emlékeztető épületrészt, látni fogjuk, hogy mind kialakításuk részletei, mind funkciójuk eltér egymástól.
Az épületből kilépve érdemes egy pillanatra megállni. A Déli palotákban eredetileg bérlakások kaptak helyet, amelyekbe függőfolyosókon körbehaladva tudtak az itt lakók bejutni. A lakások sem méretükben, sem elhelyezkedésükben nem voltak egyformák, ahogy a lakók társadalmi státusza sem. A lakásokat a felújítás során egybenyitották. Ennek köszönhetően reprezentatív kiállítóterek jöttek létre. Az időszaki kiállításokról és egyéb kulturális programokról érdemes tájékozódni a pénztárakban, az információs irodában, valamint a honlapunkon: www. varkertbazar. hu
Az Erzsébet-lépcsőt Erzsébet királynéról, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király feleségéről nevezték el, akit a magyar nép legszívesebben Sissiként emlegetett. Bár az uralkodói udvar ritkán tartózkodott Budán, a legenda szerint Erzsébet királyné szerette itt elhagyni a palotát. Lesétált a kertbe vezető lépcsőkön, onnan a Várbazár egyik díszlépcsőházán keresztül a Duna-partra, ahol a kikötőben várta Ausztriába induló gőzhajója. Ezt a díszlépcsőházat nevezzük ma Erzsébet-lépcsőnek.
Cseh Tamás: Désiré bottal üti saját nyomát című számának részlete szól:
„Mambó magnóból szól a dal.
Nem vagy, de voltál kamaszkorom.
Milyen csodás ugrándozás,
kitárt karú elájulás,
Egy Rajnák nevű klubvezető
vigyázott ránk, amíg
Mambó magnón szólt a dal.”
