Szekciók
Mintegy nyolcvan éve annak, hogy a budapestiek valósága rémálommá vált, miután Magyarország fővárosát erőddé nyilvánították. A Várkapitányság és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ együttműködésében létrejött „Tizenkét hét a pokolban – Budapest ostroma a Várhegyen” című szabadtéri kiállítás a főváros egykori ostromának állít emléket. Az ingyenes szabadtéri tárlat a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján február 13-tól egészen március végéig várja az érdeklődőket.
Budapest ostroma 1944 végén és 1945 elején súlyos következményekkel járt a város lakói számára. Az ostromgyűrűben közel nyolcszázezer ember rekedt, akik a folyamatos bombázások és tüzérségi támadások elől légoltalmi óvóhelyekre kényszerültek.
A Várnegyed különösen ki volt téve a támadásoknak, mivel itt alakították ki a németek védelmi központját. Több ezer civil menekült a Királyi Palota földalatti tereibe vagy a Várhegy barlang- és pincerendszerébe. A gáz- és áramszolgáltatások leálltak, ivóvíz sem volt mindenhol. Több mint ötven napba telt, mire a város a szovjetek ellenőrzése alá került. A rejtőzködő lakosság az életveszélyek közt a túlélésért küzdött. Sokan még az ostrom vége, 1945. február 13-a után is a pincékben éltek, ha elveszítették otthonaikat vagy a szovjet katonák erőszakoskodásaitól féltek: számukra karácsonytól húsvétig tartott a pokol.
Az ostrom sokáig feldolgozatlan traumaként nehezedett a társadalomra, mivel a hivatalos történetírás nem említette a háború borzalmait. Csak a rendszerváltás után, 1990-ben kezdődhetett meg az ostrom történetének nyilvános feldolgozása.
A Várkapitányság és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös kiállítása a város építészeti örökségét és a lakosság szenvedéseit örökíti meg. Célja, hogy a mai generációkat is emlékeztesse a háború borzalmaira. A fotókon látható romok és az újjáépítés első lépései a háborús pusztítás mementói, a naplók és emlékezések visszaidézik a borzalmas időszakot. Az 1944-45-ös ostrom idején a Várnegyed épületei közül több is súlyos, de nem végzetes sérüléseket szenvedett. Ennek ellenére az akkori vezetés ideológiai okokból a teljes vagy részleges bontás mellett döntött. A Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a Budavári Palotanegyed épületei ismét azt az arcukat mutassák, amelyet fénykorukban, a 19-20. század fordulóján.
A tárlat során 10 darab szabadon álló, kivilágított installációban, összesen 20 tablófelületen mutatjuk be, hogyan élték meg a lakosok a légitámadásokat, hogyan próbálták meg eltemetni halottaikat és küzdöttek a túlélésért.
A „Tizenkét hét a pokolban – Budapest ostroma a Várhegyen” című szabadtéri tárlat február 13-tól március végéig várja a látogatókat.
A kiállításhoz kapcsolódóan több kísérőprogrammal készülünk. Középiskolásoknak szóló rendhagyó történelemórán mutatja be dr. Nánay Mihály történész a tárlat képein és visszaemlékezéseken keresztül Budapest második világháborús ostromának mindennapjait, előzményét és hatásait. A Budapest ostroma című, 9-12. osztályosoknak ajánlott múzeumpedagógiai foglalkozáson a diákok megismerhetik az ostrom mindennapjait: hogyan telt 1944 karácsonya, vagy hol rejtőztek a Várnegyed lakói a légiriadók alatt. A kísérőprogramokra a Várkert Bazár honlapján keresztül lehet jelentkezni. A Testőrpalota Információs pontján Akkor és most címmel ingyenes, térképes kiegészítő is várja a kiállítás tablóin szereplő helyszínek mai arcát megismerni vágyó látogatókat.