Ugrás a tartalomra

„Fények, színek, illatok”

Itália élménye a magyar képzőművészetben

Szekciók

A napsütötte Itáliát, a dolce vita életérzés esszenciáját idézi meg a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Várkapitányság legújabb közös kiállítása Budapest szívében, a Várkert Bazárban. Itália évszázadok óta vonzza az utazókat: a tenger közelsége, a ragyogó napfény, az ételek íze, az italok zamata, az antikvitás és a kereszténység emlékhelyei, a reneszánsz és a barokk építészet ikonikus alkotásai, a múzeumok és templomok műkincsei egyaránt hozzájárulnak mágikus erejéhez. Az ingyenes szabadtéri tárlat október közepéig látogatható a Glorietthez vezető rámpán.

A kiállítás a magyar művészek alkotásain keresztül a mediterrán nyár, az itáliai életérzés és az alkotói szemléletet formáló utazások lenyomatait hozza el a Duna partjára. Itália nem csupán úti cél, hanem visszatérő inspiráció és állandó motívum a magyar művészetben, amely a hazai témák ábrázolásában is felfedezhető.

Csontváry Kosztka Tivadar egyik szicíliai útja során festette meg a Tengerparti város című képét, amelyen Scilla városának egymáshoz tapadó színes házai és a sziklaszirten magasodó Castello Ruffo, a Messinai-szorost ellenőrző stratégiai erődítmény látható. A festményt nézve az ember szinte hallja a hullámok semmihez sem fogható susogását, és szinte érzi a sós tengeri levegő illatát. Aba-Novák Vilmost is alkotásra ihlette a tengerpart: Kikötő című művén színpompás vitorlások sorakoznak. Ligeti Antal Capri szigetén című műve a kék ég és a vakítóan azúr tenger szépségét örökítette meg, ahogy Szinyei Merse Pál Mare azzurro című képe is.

Az emblematikus olasz úti célok több magyar művészt is megihlettek: a szicíliai Taorminát például Csontváry Kosztka Tivadar és Vaszary János is vászonra álmodta, a Forum Romanum oszlopait Triznya Mátyás és Molnár–C. Pál is megfestette. Csók István az egyik legfestőibb olasz város, Amalfi szimbólumát, jellegzetes citromfajtáját, a rücskös héjú, hosszúkás testű „amalfitanót” örökítette meg. A kiállításon szerepel Kontuly Béla, Pekáry István, Kosztolányi Kann Gyula, Patkó Károly festménye is, valamint a magyar fotográfia kiemelkedő alakja, Haller Frigyes Géza fényképe. 

A szabadtéri tárlat kurátora Prágai Adrienn, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) művészettörténésze volt. A kiállított plakátok tíz kivilágítható tartókeretbe kerültek, mesés élményt nyújtva akár egy esti séta során is a Várkert Bazár rózsáktól illatozó Neoreneszánsz kertjében. A művekhez tartozó leírások angolul is olvashatók.

A tárlaton játszani is lehet! Tíz állomáson keresztül tehetik próbára a látogatók, hogy mennyire alapos megfigyelők. Az „Itáliai magyar ArTour” családi játék a helyszínen megtalálható QR-kóddal érhető el. Aki helyesen válaszol a kérdésekre a Testőrpalota Információs pontjánál (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.) az ArTour záróképernyőjét bemutatva minden nap 9 és 17 óra között egy apró ajándékot vehet át! 

További élményekért figyelmükbe ajánljuk az MNG augusztus 30-ig látható Dolce vita. Itália élménye két évszázad magyar művészetében című időszaki kiállítását is, amely a szabadtéri tárlat helyszínétől néhány perc sétával érhető el a Budavári Palotában.