Áprilistól új fejezet kezdődik a Várkert Bazár és a Be Massive közös történetében. A Castle Session néven induló sorozat szabadtéri eseményein a város lüktetése formálódik zenévé Metha, Lenny Lenoks, Abertura, Robert Makai és Somazed szettjeiben. A szervező, Metha szerint ma már egyre nagyobb vonzerőt jelentenek a csillagos ég alatt rendezett bulik, amiken akár piknikezni is lehet. Számára a legfontosabb: megmutatni a legjobb zenéket.
2020 körül forgattunk a Neoreneszánsz kertben és már akkor terveztük, hogy egyszer egy nagyszabású bulit hozunk ide. A VárkertFeszteken megvalósulhatott az álmunk, minden partink teltházas volt, az idein is fellépünk majd. Immár öt éve mi gondoskodunk a szilveszteri hangulatról a Várkert Bazárban, így sokak számára összeforrott a nevünk ezzel a különleges helyszínnel.
Milyen lesz az új sorozat?
Mostanra minden adott ahhoz, hogy elinduljanak a Be Massive Horizon x Castle Session szabadtéri eseményei. Tavasztól őszig havonta találkozunk, és bízom benne, hogy egyre többen jönnek majd a szabadba bulizni. Már délután 4-kor elkezdünk játszani, ahogy közeledik az este és lenyugszik a nap, fokozatosan erősödik a hangzás, hogy végül mindenki a tánctéren találja magát. A program este 10 óráig tart.
Részt vehetnek a partikon kisebbek is?
Sok családosra számítunk, ha pokróccal érkeznek, letelepedhetnek együtt a fűre, és felülhetnek a zene hullámaira. Gyerekekkel persze érdemes a hangfalaktól távolabb elhelyezkedni, jó, ha a szülők zajvédőt is hoznak magukkal, így a kicsiket nem zavarja, ha hangosabb lesz a zene. Könnyedebb, finomabb hangzású szettekkel kezdek, amiket a gyerekeim is szívesen hallgatnak az autóban. De a kamaszoknak is ajánlom ezeket a bulikat, a legnagyobb fesztiválokon hallható zenék is sorra kerülnek, például a Solomun, a Tale of Us vagy a Keinemusik. Nagyon színes a paletta.
Megtervezed pontosan egy buli forgatókönyvét?
Rengeteg zenét kiválogatok előre, de a végeredmény teljesen spontán. Arra reagálok, ami a helyszínen fogad. Ha a chilles hangulatra van igény, akkor hiába készülök hangos szettekkel. Mindig az emberekre figyelek, az érzéseikre, és aszerint építkezek. Egy szett sosem öncélú, az egymásra hangolódást, a közös rezgést viszi tovább.
Vannak kedvenceid?
Minden évben van egy-egy karakteres zene, amiket különösen megszeretek és újra meg újra játszom, így az év végére hozzám kötődnek. A közönség is várja, mikor kerülnek sorra. Őszre már ki fog rajzolódni, mi lesz az idei névjegyem. A tavalyi VárkertFeszten egy drum and bass szám akkora sikert aratott, hogy utána szinte minden partit azzal zártam.
Miből látod, hogy működik egy zene?
A tekintetekből. Lehet érezni, ha felforrósodik vagy épp kihűl a tánctér, ha utóbbi, akkor vissza kell nyerni az energiát. Nagyon hiszek az összekapcsolódó tekintetekben, amikor a tükörneuronok munkába lépnek, kialakul az a közös rezgés, amitől élni kezd a tér. Ehhez az is kell, hogy felszabadult legyek, így jön létre a flow.
Mi segít abban, hogy el tudd engedni magad?
Ha jó zenékkel dolgozhatok. Ez nem is olyan egyszerű, őszintén: egyre kevesebb, ami igazán megfog. Azokhoz fogható előadók, akiken felnőttem - mint a Prodigy, az Underworld, a Dire Straits, Jean-Michel Jarre, a Leftfield, a Chemical Brothers vagy a Pink Floyd - ma nincsenek. Ők különleges ikonok. Előfordul, hogy valaki nagyot megy a közösségi médiában, de általában rövid ideig tart a siker. Ha meg kellene neveznem egy olyan elektronikus előadót, aki húsz év múlva is meghatározó lesz, nehéz dolgom lenne. De van azért jónéhány kedvencem most is, ők nem feltétlenül tartoznak a mainstreamhez.
Milyen visszajelzéseket kapsz a közönségtől?
Sokfélét, van, aki utólag videót küld, vagy rákérdez, mit hallott, mert nagyon tetszett neki. Az is nagy öröm, hogy vannak, akik minden bulinkon ott vannak. Néha csalókák az érzéseim, például amikor fizikailag távol vagyok a közönségtől, volt, hogy úgy jöttem le a színpadról, mintha „agyonvertek volna”. Aztán utólag annyi pozitív komment érkezett, hogy ez átírta bennem az első benyomást. A VárkertFeszten nagyon jól éreztem magam, ezen a csodás helyen könnyű volt a közönséggel egymásra hangolódni. Ezekért a pillanatokért éri meg csinálni.
Ez egyfajta varázslás?
A szabadég alatt a csillagok fényében játszani tényleg varázslatos, egyszerre van jelen a szabadság és az életöröm érzése. Jó erre a hullámra a közönséggel együtt ráülni. A klubokat is szeretem, ott dühösebb energiák jönnek elő. De tavasszal és nyáron nagyon élem a nappali fellépéseket.
Hálás vagyok a Jóistennek, hogy azt csinálhatom, amit szeretek. Fontos, hogy a zenei válogatásom tükrözze az értékrendemet. Az a mottóm, hogy nem a stílusok csak a jó zenék számítanak. Azért kezdtem zenélni, hogy megmutassam a legjobb zenéket. Egyszerű a szűrőm: ha én libabőrös vagyok egy zenétől akkor biztos lesz a közönségben olyan, akire hasonló hatással lesz. Amikor ez megtörténik, akkor már minden sínen van.
NZSA