Kollár-Klemencz László zenész, író Anyám tenyere című regényéből született a Szívhasad című zenés irodalmi est, amely október 15-én látható a Várkert Bazárban. A meditatív történetben főszerepet kap a természet, az istenkeresés és a szerelem, mindez Kern András színművész tolmácsolásában kel majd életre. Kollár-Klemencz László gitárral és különleges zajokkal idézi meg a középkor világát. Az alkotóval többek között arról beszélgettünk, miért távolodtunk el a természettől, és ezáltal hogyan távolodtunk el önmagunktól.
Mit jelent számodra a Szívhasad cím: fájdalmat, felismerést, veszteséget, vagy éppen azt a pillanatot, amikor valami újra be tud kerülni az ember szívébe?
Az est címe az Anyám tenyere lelkiségét jelképezi a szívet, ami nem „csak” két ember kapcsolatától hasad vagy forr össze, hanem más események is hatnak rá. Ez egy erősen érzelmi történet, amely a fájdalom és az erő oldaláról közelít.
Érdekes lehet az est azoknak is, akik nem olvasták a könyvet?
Mindenképp. Pomuk, a remete és Ágnes, a király lánya a történet főhősei. A cselekménynél fontosabbak az érzések, az istenkeresés, a kapcsolódások, a konfliktusok és a szerelem. Végigmegyünk majd a könyv fontos állomásain, és eljutunk egészen a dráma kibontakozásához, de nincs konkrét befejezés.
Miért éppen a 13. században játszódik?
Azért a középkorban, mert akkoriban sokkal szorosabb és kölcsönösebb volt az ember és a természet kapcsolata. Erősen függtek egymástól, elsősorban az ember a természettől.
Ma már nem így van?
Dehogynem, de vannak, akik úgy élnek le egy egész életet, hogy gyakorlatilag a természettel nem is találkoznak, azon kívül, hogy levegőt vesznek. Egyrészt kényelmi okok miatt, másrészt a kiszámíthatatlantól való félelem miatt távolodtunk el tőle.
A regényemben azért nyúltam vissza a régmúltba, mert akkor még jobban ki voltunk szolgáltatva a környezetünknek, és ez pozitívan hatott ránk.
Hogy érted ezt?
Akkoriban az emberek Istent a természetben keresték: a fákban, az erdőben, a felhőkben és az állatokban. Ezért erősebben kötődtünk a transzcendenshez, és jobban ismertük önmagunkat, a testünk üzeneteit is jobban értettük.
Hogyan született a könyvből az est?
A részeket közösen választottuk ki Seres Tamás rendezővel. Jómagam olyanokat választottam, amelyeket emblematikusnak tartottam. Az est megírt forgatókönyv szerint zajlik, nem fogunk improvizálni. Kern András interpretálja a regényt a közönség számára. Korábban még nem dolgoztunk együtt, ezért számomra is nagyon érdekes találkozás lesz. Kíváncsi vagyok, hogyan fogja egy ilyen tehetséges művész befogadni a szöveget, és hogyan adja majd át a közönségnek.
Mi lesz a szereped?
Alapvetően gitározni fogok, és a zene mellett zörejekkel, zajokkal segítek megidézni a középkori világot. Olyan dalokat hozok, amelyek akkoriban születtek, amikor a könyvet írtam, tehát szorosan kapcsolódnak a könyv lelkiségéhez.
Nagyon szeretem ezt a különleges hangulatú helyszínt, inspiráló a Várkert Bazár archaikus környezete, várom már az estet. A végén dedikálni is fogok.
NZSA