A Várkert Bazárban a héten két alkalommal is fellép a Los Angelesben és Magyarországon élő Fonogram-díjas énekes-dalszerző Urbányi Zóra. Ennek apropóján beszélgettünk vele arról, hogyan fogadta korábban a magyar közönség, mesélt arról, mi inspirálja a dalszerzésre, és azt is elárulta, mi az álma zenészként. 

 Szombaton lépsz fel először a Várkert Bazárban, de mivel pillanatok alatt fogytak el a jegyek a koncertedre, ezért vasárnapra is meghirdettek egy alkalmat. Hogy élted meg?

- Csak pár napja tudatosult bennem, hogy milyen sokan eljönnek meghallgatni, és hogy ez lesz az első dupla koncertem. Mindkét estét nagyon várom! Készülök zenekarra hangszerelt dalokkal és egyedül zongorán is játszom majd. A színpadon nem gondolkozom túl sokat, azt adom, ami a pillanatban vagyok.

Milyen a magyar közönség, hogy rezonál a dalaidra?

- A közönség szeretete folyamatosan inspirál. Túl vagyok egy kisebb koncertsorozaton, ami Gyenesdiáson kezdődött két héttel ezelőtt, majd Pécs és Szeged után Debrecenben zárult. Törekszem arra, hogy minden fellépésem egyedi legyen, újat, mást adjon annak is, aki korábban már hallotta a dalaimat. Fontos számomra, hogy a koncerten megérkezzek azokhoz, akik jelen vannak. A tapsok után legszívesebben megkérdeznék mindenkit, mit élt át.

Lehet banális a kérdés, de miért írsz dalt, mi inspirál?

- A banális szó megnevettetett, Cseh Tamás Szerelmes dalában hallottam először a „mióta minden banális óraszerkezet” sorban, aztán nagypapám hosszan elmagyarázta mit jelent. Próbáltam már úgy is dalt létrehozni, hogy nekiültem és írni kezdtem, de ebben még nem vagyok elég hatékony. Akkor írok dalt, amikor történik velem az életem. A fellépések végén érzem, hogy mindig van valami megfoghatatlan bennük, mert a koncerten beléjük szövődnek új, a pillanatnyi valómból értékes pillanatok, ezért nekem folyamatosan mást jelentenek.

 Sok színésznek van szerepálma. Zenészként van kitűzött célod?

- Több is, de a leginkább az, hogy képes legyek az állandó megújulásra, hogy minden koncerten adni tudjak és közben jelen legyek. Jól esik, hogy egyre többen követik azt, amit csinálok, mert a közönségtől kapott visszajelzések folyamatosan építenek.

fotó: Szentendrei Antal