Női szerepek a szabadságharc hadviselésének árnyékában
A Rejtélyes történelem című sorozat kevésbé ismert, vagy ismertnek vélt, de sokszor tévhitekkel övezett történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt egyes kérdéseit. A program házigazdája Katona Csaba történész, aki minden témát egy-egy meghívott szakemberrel jár körbe és mutat be a közönségnek.
Meghívott vendég: Gulyás Adrienn történész
Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc során beállt hadiállapot számos új lehetőséget teremtett arra, hogy az eseményeket korábban passzívan figyelő nők is részt vegyenek a harctéri feladatok végrehajtásában. Az újonnan felállított magyar honvédség súlyos emberhiánnyal küzdött, ezért egyre több nő vállalhatott katonai szolgálatot, így a honvédek mellett már honvédnők is dolgoztak. Ekkoriban már létezett az álhonvédnő fogalma is.
A Flór Ferenc főorvos által vezetett (VII.) Egészségügyi Osztályon belül megszervezték az Országos Kórodai Főápolónői Intézetet, amelynek élére Özv. Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna került. A kinevezéssel hivatalosan is elismerték a nők szerepvállalásának fontosságát. A honvédnők, ápolásszervezők és ápolónők mellett zászlóanyák, katonafeleségek, kémnők és markotányosnők segítették az áprilisi törvények érvényben tartását, majd a függetlenség kivívását.
A szabadságharc női szerepekre gyakorolt hatásairól Gulyás Adrienn történésszel beszélget házigazdánk, Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár történésze.
Az autóval érkező látogatóink számára ajánljuk a Várgarázs I. parkolóhelyeit. (1013 Budapest, Apród utca 5-7.)
