
A Rejtélyes történelem című sorozat kevésbé ismert, vagy ismertnek vélt, de sokszor tévhitekkel övezett történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt egyes kérdéseit. A program házigazdája Katona Csaba történész, aki minden témát egy-egy meghívott vendég történésszel jár körbe és mutat be a közönségnek.
A meghívott vendég ezúttal Fónagy Zoltán a ELTE BTK habilitált egyetemi docense, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a reformkor kutatója, aki a 19. századi hétköznapi élettel is kiemelten foglalkozik.
A karácsonyi ünnepkört övező szokások a 19. században korántsem voltak annyira elterjedtek. Az örökzöldek, majd a fenyőágak, később a fenyőfa feldíszítésének hagyománya német nyelvterületről érkezett Magyarországra. Hogy Magyarországon ki állított először karácsonyfát, nyilván lehetetlen pontosan megmondani. A fa állítása azonban csak egy példa abból a számos szokásból, ami a karácsonyt, illetve az újév ünneplését jellemezte.
Hogyan alakultak ki ezek a szokások és milyenek voltak ezek a 19. század Magyarországán? A Rejtélyes történelem decemberi beszélgetése ezt a témát járja körül.