Talán bele sem gondoltunk még abba, hogy a zene és a képzőművészet nemcsak erősíti egymást a befogadói élményben, de nagyon is tudatos alkotó szándékok rejlenek mögötte. Számos zeneműnek van képszerű címe, és a képzőművészetben is bőven találkozunk szonátákkal, szimfóniákkal. A zene és képzőművészet kapcsolata rendkívül sokrétű, történetileg szinte az ősidőkig nyúlik vissza és rengeteg műfajt érint.
Előadássorozatunkban ezt a kapcsolatot mutatjuk meg minél több oldalról, említést téve többek között az operák képi világáról, a zenészportrékról, sőt még a hanglemezborítók stílusairól is a Budapesti Filharmóniai Társaság kamarazenekara és dr. Bellák Gábor művészettörténész segítségével.
Novemberben emlékezünk meg azokról, akik már nincsenek közöttünk. Megnyugvás, szomorúság, beletörődés vesznek rajtunk erőt, s ilyenkor tán többször gondolunk a múltra, amikor még együtt voltunk régi barátainkkal, rokonainkkal. Ez a nosztalgikus érzés nagyon szép képeknek és zenéknek vált ihlető forrásává, s ez alkalommal csak ilyen alkotásokat mutatunk be.
Közreműködnek:
dr. Bellák Gábor, művészettörténész
Budapesti Filharmóniai Társaság zenészei
Strobentz Frigyes: Adagio, 1909 (részlet)
olaj, vászon, 127 × 103 cm
MNG Ltsz.: FK 2247
Felhívjuk kedves vendégeink figyelmét, hogy a megszokottól eltérően az előadást a Magyar Nemzeti Galéria, I. emeletén tartjuk meg. (1014 Budapest, Szent György tér 2.)