Új egyetemi szakot alapított, koncert- és klubkoncertsorozatot indít és antológiát is kiad Kollár-Klemencz László azért, hogy a dalköltészet elnyerhesse végre méltó rangját. A projektindító esemény első koncertjének a Várkert Bazár ad otthont március 14-én. Az interjúból kiderül, mi köze van mindehhez Grecsó Krisztiánnak, illetve Bob Dylan Nobel-díjának.
Mi a különbség a Kollár-Klemencz Kamarazenekar és a Dalköltők között?
A Dalköltők a dalköltészet népszerűsítését tűzte zászlajára, a koncertsorozat az idén induló Dalköltő szak megalapításához kapcsolódik. Tavasszal a kortárs dalköltészet legjelesebb képviselőivel muzsikálunk a Várkert Bazárban. Bár a zenekarom is színpadra fog lépni, ez egy tőlük teljesen független kezdeményezés. Szeretném, hogy legyen egy olyan, kortárs dalköltőkből álló együttes, amellyel az idősebb és a fiatalabb generáció legjobbjai is rendszeresen koncerteznek. Klubkoncerteket is rendezünk majd, ahol a fiatal dalköltők mutatkozhatnak be.
Honnan jött az egyetemi szak megalapításának ötlete?
Úgy éreztem, hogy óriási a hiány ezen a területen, a dalköltők nem tartoznak sem a komoly, sem a szórakoztató kategóriába. Amikor például lemezkészítésre pályáztam, az általam képviselt terület művészetnek nem minősülő egyéb tevékenységként szerepelt. Pedig senki sem vonja kétségbe, hogy Bereményi Géza és Cseh Tamás szerzeményei vagy egy Baksa-Soós János által írt Kex-dal az utókor számára is értéket képviselnek. A dalköltészet évszázadok óta létező zenei irány hazánkban és most reneszánszát éli. Sokan művelik és szeretik. Úgy gondoltam, hogy kizárólag egyetemi képzéssel válhat elismertebbé a műfaj.
Hallottál ehhez hasonló kezdeményezésről?
Mintaként a népzene és a jazz lebegett a szemem előtt, ezek a műfajok már régen kivívták, hogy a szórakoztató kategóriától függetlenítve kezeljük őket, tanszékük van a Zeneakadémián. Végignéztem a szóba jöhető egyetemeket és rátaláltam az ELTE Bölcsészkarára, ahol az irodalom mellett a zenét is oktatják. Két évvel ezelőtt megkezdtem az egyeztetéseket és épp a napokban vették nyilvántartásba a szakot. De létezik más jó példa is arra, hogy ez a műfaj elismerhető, ott van Bob Dylan dalköltészetért kapott Nobel-díja. Persze voltak, akik megkérdőjelezték, hogy miért kapta meg az irodalmi díjat, de az akadémia kiállt a döntés mellett. Dylan dalaiban vallásról, politikáról és a szeretetről is szó esik, szövegei rendszeresen megjelentek könyv formájában.
Kiket nevezel dalköltőknek? A könnyűzene és a dalköltészet határa hol húzódik? Dalköltőknek számítanak a Kaláka tagjai?
Azok a dalköltők, akik olyan dalokat írnak, amelyeknek a szövege irodalmi értéket képvisel. Gryllusék egy fontos mellékágát képviselik a dalköltészetnek azzal, hogy már meglévő irodalmi alkotásokat zenésítenek meg. A várkertes fellépésre elhívtuk Grecsó Krisztiánt is, aki a költészet felől érkező dalköltő, mégis kijelenthető, hogy dalköltészettel foglalkozik. Bár nem lehet mindig éles határt húzni, szerintem azért jól körülhatárolható műfaj a dalköltészet és az a cél, hogy minél inkább azzá váljon. Az irodalom területén már régóta élesen kirajzolódnak a műfajhatárok, az írók nem sértődnek meg azon, ha nem feltétlenül sorolják őket a szépirodalmi szerzők közé. A könyvkiadók is rendszerint csak egy műfajba tartozó alkotásokat jelentetnek meg. A zenében nincs ilyen segítség, mert a letöltések irányítják a piacot.
Így van ez a világon mindenütt?
Angliában sok újság és szerző szakosodik egy-egy zenei területre. Nálunk sosem alakult ki ennek a kultúrája, a piac mérete is gátolta a szakosodást, kicsi a mozgástér. A Dalköltő szak mondhatni hungarikum, tudtommal nem létezik hasonló a világon. Bevontam az alapítási munkába Végső Zoltánt és Weyer Balázst, együtt jutottunk arra, hogy hívjunk életre egy Dalköltő antológiát is. Fokról fokra kialakul majd, hogy milyen szövegek érdemesek a publikálásra.
Milyen képzettségű jelentkezőket vártok?
Azokat, akik szívesen tanulnak irodalmat, esztétikát, filozófiát, és nem bánják, ha kapnak egy zenei alapképzést is. Az ELTE dalköltő továbbképzése másoddiplomás, négy féléves, önköltséges, szakirányú művészeti képzés lesz, aki elvégzi, az egy komplex tudáscsomaggal gazdagodik. Abban bízom, hogy olyan dalköltők „nevelődnek” itt, akik magas színvonalú alkotásokat hoznak majd létre. A felvételinél némi hangszeres ismeretre is szükség lesz, de csak annyira, hogy a diákok az éneket kísérni tudják. Szeretném, ha a zongora oktatása a képzés része lenne, mert a zeneszerzéshez ez a hangszer megkerülhetetlen. Sokféle tankönyv a rendelkezésünkre áll, de még formálódik a szakirodalom.
Biztos vagy benne, hogy lesz érdeklődés a szakra?
Nagyon remélem, tőlem rengetegen kérdezik, mikor jelentkezhetnek. Sikeres televíziós műsorok is bizonyítják, hogy a szövegírás és a zene sokakat érdekel, de az olyan társműfajok is népszerűek, mint a slam poetry, ahol költők szavalnak a közönség részvételével.
Többször felléptél már a Várkert Bazárban. Miért pont ide szervezted a Dalköltők első koncertjét?
Úgy éreztem, itt kerül igazán méltó helyre egy fontos folyamatot elindító rendezvény. Szeretem a Várkert Bazár szellősségét, Budapest legszebb helyszíne, rálátni a városra. Izgalmas, az újdonságokra nyitott, könnyed és sok néző befogadására alkalmas hely. Ha itt játszom, úgy érzem, nem vagyok keretek közé szorítva, és ezt a szabadságot a közönség is mindig érzi.
NZSA.