Talán bele sem gondoltunk még abba, hogy a zene és a képzőművészet nemcsak erősíti egymást a befogadói élményben, de nagyon is tudatos alkotó szándékok rejlenek mögötte. Számos zeneműnek van képszerű címe, és a képzőművészetben is bőven találkozunk szonátákkal, szimfóniákkal. A zene és képzőművészet kapcsolata rendkívül sokrétű, történetileg szinte az ősidőkig nyúlik vissza és rengeteg műfajt érint.
Előadássorozatunkban ezt a kapcsolatot mutatjuk meg minél több oldalról, említést téve többek között az operák képi világáról, a zenészportrékról, sőt még a hanglemezborítók stílusairól is a Budapesti Filharmóniai Társaság kamarazenekara és dr. Bellák Gábor művészettörténész segítségével.
Cavaradossi híres Képáriája Puccini Toscájából nemcsak a különböző karakterű női szépségek közötti finom harmóniákról szól; nemcsak a Madonna szőkeségének és Floria Tosca barnaságának szépsége csendül össze az áriában megénekelt titkos harmóniában, hanem ott van benne zene és kép megfoghatatlan összhangja is, a vágy, hogy amit a festőművész Cavaradossi lát, az énekes Cavaradossi szárnyaló áriában mondja el. A művészet rejtélye, hogy különböző szépségeket egyesít magában - mondja ki Cavaradossi („L’arte nel suo mistero le diverse bellezze insiem confonde”), s oly meggyőző erővel énekel, hogy alig akad hallgató, ki ne lenne képes felidézni magában Tosca és a Madonna szépségét. Ehhez persze kellett annak a műfajnak a kiteljesedése, is, ami a legkomplexebb formában volt képes ötvözni zene és kép egymást erősítő hatását és élményét: s ez az opera.
Közreműködik:
dr. Bellák Gábor, művészettörténész
Budapesti Filharmóniai Társaság zenészei
Kép: Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja, 1866 olaj, vászon, 147 x 121 cm, Magyar Nemzeti Galéria