A Várkert Bazár két pavilonja, közepén a Gloriettel majdnem tökéletes szimmetriát alkotnak. Than Mór aranyozott háttérre festett, akadémista stílusú freskói és Zsolnay Vilmos színpompás terrakottái uralják a homlokzatuk látványát, de ha alaposabban megvizsgáljuk a két zárt diadalívre emlékeztető épületrészt, látni fogjuk, hogy mind kialakításuk részletei, mind funkciójuk eltér egymástól.
A pavilonok homlokfalán és fülkéiben látható festményeket eredetileg 1878-ban Than Mór készítette el ún. „al fresco” technikával. Az épületegyüttesre ható időjárási viszontagságok is nagy szerepet játszottak abban, hogy a Várkert Bazár megépülte után harminc évvel a freskók nagy része már elpusztult. A helyükre készült Zsolnay pirogránit lemezekre felvitt másolatokat azonban az 1958-as felújítás során nem tartották értékesnek, ezért leszedték őket. Csupán a véletlennek köszönhető, hogy a lemezeket 1997-ben az egyik szellőzőnyílás alatt megtalálták és megőrizték, így ezek segítségével, valamint az eredeti rajzok alapján sikerült rekonstruálni a Than Mór által megálmodott allegorikus falképeket.
A Fülkepavilon homlokfalát Jupiter, a római mitológiai főisten és felesége Juno, a szülés és a házasság istennője lepellel takart meztelen alakjai díszítik. A pavilon fülkéjében pedig Flóra, a tavasz istennője és hitvese, Zephyr, a nyugati szél istene alakjai láthatók.
A pavilonok mennyezeteit díszítő majolika kazetták eredeti darabjai a világhírű pécsi Zsolnay kerámiagyár termékei. A Fülkepavilonban, ahol most Ön is áll, csak eredeti majolika díszek láthatóak, míg a Lépcsőpavilonban utángyártott darabokat is felhasználtak.
Ha szerencséje van, és épp nincs rendezvény, most bepillanthat a térszint alá süllyesztett multifunkciós rendezvénytérbe is.
A tágas előtérbe lépve szembesülhetünk azzal, milyen jól megférnek egymás mellett az Ybl Miklós által tervezett épületrészek a mai kor legmodernebb vívmányaival. A látszóbeton falak mögött megcsodálhatjuk a felújítás során napvilágra került eredeti támfalakat, amelyek eddig a Várhegyet tartották. A rendezvényterem külső falát az 1493-ban megjelent, a budai vár első hiteles ábrázolását tartalmazó Hartmann Schedel-féle Világkrónikából kinagyított fekete-fehér metszet részletek borítják.
A 2500 m2-es rendezvénytéren belül a 900 m2 alapterületű, ezer férőhelyes rendezvényterem ideális helyszín koncertek, színházi bemutatók, konferenciák, bálok és egyéb rendezvények lebonyolítására. Az ország egyik legjobb akusztikája a speciális, feketére festett akusztikus faburkolatnak köszönhető, amelyen a futurisztikus fényhatások kedvéért 27 ezer ledlámpát helyeztek el.
A rendezvényterem és a mélygarázs kialakításához rengeteg, mintegy 150 ezer m3 földet kellett kiemelni és elszállítani. Hogy érzékelhessük, mennyi földről van szó, képzeljünk el egy olyan kockát, amelynek minden éle 53 méter, vagyis nagyjából egy 20 emeletes toronyháznak felel meg.
Sétánk javasolt útvonala visszakanyarodik a Gloriette lábához, ahol egy rövid jellemzés után, a jobb oldali lépcsősoron haladunk majd tovább, jobbra fel a rámpán.