Ha szeretnénk megidézni a századelő hangulatát, érdemes egy, az adott korban rendkívül népszerű és összetett műfajhoz fordulnunk: a plakáthoz. A művészi falragaszok segítségével mintha egy képes történelemkönyvben lapozgatnánk, betekintést nyerünk múltunk egyik izgalmas időszakába, ipar-, politika- és kultúrtörténetébe.
Most a Várkert Bazár a 20. század első harmadának hirdetőoszlopait és -tábláit idézi meg az alkalmazott grafika egyik legendás képviselőjének, Faragó Gézának a plakátművészetén keresztül.
Helyszín: |
Gloriett, rámpa |
Ingyenesen
|
március 02. - június 30. |
Az Országos Széchényi Könyvtár jóvoltából az egyik különgyűjtemény, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár ritkaságaiból válogattak a szervezők emlékezetes, látványos műveket. Faragó Géza ugyan ismert volt festőként, karikaturistaként, színházi jelmez- és díszlettervezőként is, mégis plakátjai vívták ki az őt övező, korokon átívelő tiszteletet. Az egyedülálló képi világgal rendelkező és gyakran különleges humorral fűszerezett alkotások vérpezsdítő történeteket sejtetnek a Bajcsy-Zsilinszky út, a Teréz körút és a Király utca háromszögének éjszakai életéből, amelyben a művész oly sokat volt jelen, és amelyből oly sokszor merített ihletet.
Faragó Géza 1877-ben született Budapesten. Huszonegy évesen Párizsba utazott tanulni. Több iskolát is látogatott, ahol iparművészeti oktatás folyt, így került a Colarossi Akadémiára, a híres plakáttervező és iparművész, Alfons Mucha osztályába. Tandíját és megélhetését textiltervezési munkák, ösztöndíjak és magántámogatások biztosították.
Hazatérése után, 1903-tól kezdődően sorra jelentek meg színházi és kereskedelmi plakátjai, sajtórajzai és karikatúrái, melyek a Műcsarnok, a Nemzeti Szalon és az Ernst Múzeum kiállításain is szerepeltek. A pesti éjszakai és kávéházi élet közismert alakja volt, számos anekdota szól a bohém Faragó csínyeiről.
Karikatúráit a Borsszem Jankó és a Pesti Figaro élclapokban, valamint a Színház és Divat című magazinban publikálták. Az 1910-es években egyre nagyobb szerepet töltött be munkásságában a színház: jelmez- és díszlettervezőként foglalkoztatta többek között a Népszínház, a Király Színház, a Magyar Színház és a Fővárosi Operettszínház. 1920-tól a sokoldalú Faragó széles műfaji palettáján megjelent a film is. A művész a londoni Cochran revü műsorát kiegészítette a Magyar lakodalom fejezettel, mely Londonban és Manchesterben is nagy sikert aratott. A nagy német filmvállalat, az UFA Magyar rapszódia című filmjének művészeti tanácsadója volt. Korai halálát a Berlinből hazafelé vezető úton szerzett betegség okozta 1928-ban.
Nakiri [operett]
plakát (digitális másolat), 1905
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Párizsból hazatérve Faragó Géza maga is azt a bohém életvitelt folytatta, amelyet a magyar kultúrtörténetben leginkább Ady Endre neve fémjelez. Alakjait nemegyszer a budapesti éjszakában szerzett különleges ismeretségei ihlették. Plakátművészete és színházi tevékenysége kölcsönhatásban álltak: részletező, anekdotikus, gyakran kissé szatirikus jelenetei vígjátékokra emlékeztetnek. A Fővárosi Orfeumban bemutatott Nakiri című operett plakátja annak is tanúságát nyújtja, hogy a kor európai alkotóira milyen erős hatással volt a japán művészet.
Hazai Likőr, Rum és Szeszárugyár R.T.
plakát (digitális másolat), 1922 körül
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
„Mikor tudom, hogy az enyém nem lehetsz” – folytatódik a Stoll Károly zeneszerző feldolgozásában elhíresült népdal feltüntetett szövege. A humor ismét megjelenik Faragó keze nyomán: a kedves helyett az alkohol képezi a vágy tárgyát – ami sajnos nem bizonyul ideális társnak. A 20. századra virágzott a magyar likőripar, de a kereslet a szeszáruk irányába nyáron igen megcsappant, ezért a Hazai néven híressé vált likőrgyár szörpöket és gyümölcsleveket is készített.
Aradhegyaljai Első Borértékesítő R.T. Gyorok
plakát (digitális másolat), 1922 körül
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Faragó Géza plakátkompozícióin gyakran erős a történetmesélő jelleg. Az Aradhegyaljai Első Borértékesítő R.T. Gyorok című plakátján a – mai szemlélő számára Wes Anderson rendező filmjeibe illő – fegyelmezett, dekoratív uniformist viselő boy tekintete és az őt kísérő eb sóvárgó pillantása összeér, ami előrevetíti a jelenet egy lehetséges balsejtelmű, ugyanakkor némi komikummal vegyített végkimenetelét.
Fővárosi Orfeum: 1903. évi február hó 7-én, szombaton nagy bohém estély és bál: rendezi a Budapesti Artista-Egyesület a létesítendő özvegy- és árva-alap javára…
plakát (digitális másolat), 1903
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A Fővárosi Orfeumban (ma Budapesti Operettszínház) az előadóművészek és táncosok mellett rendszeresen léptek fel artisták és akrobaták is. A század elejétől az orfeumokban a korábban német szóhoz szokott közönség egyre gyakrabban élvezhetett – terített asztal mellett – magyar nyelvű előadásokat. Faragó Géza jelen munkája emlékeztet Jules Chéret és Henri de Toulouse-Lautrec francia művészek párizsi mulatókat és zenés kávéházakat hirdető plakátjaira, illetve az azokon megjelenő, kivillanó harisnyás női alakokra.
Lipik (Slavonia): Elsőrangú gyógyfürdő [...]: Biztosan gyógyít: Emésztési-zavarok, csúz, köszvény...
plakát (digitális másolat), 1908
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A századelő fürdőplakátjai szinte önálló csoportot képeznek a plakátművészeten belül. A képi mellett előtérbe kerül rajtuk a szöveges ábrázolás, hiszen elmaradhatatlan információknak kellett helyet kapniuk: térkép, vasúti menetrend és a gyógyhatások ismertetése segítette a betegeket, hogy várótermek, vasúti kocsik, pályaudvarok falait szemlélve gyógyulási módot találjanak. Valóban lehet, hogy a Lipikbe (ma Horvátország) kerekesszékben érkező betegek pár nap elteltével zeneszóra sétálgattak a város utcácskáin?
Holzer Divatháza Budapest: Karácsonyi occasio az összes helyiségekben
plakát (digitális másolat), 1908–1910
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Az első budapesti nagyáruházat Holzer Sándor nyitotta meg apja, Holzer Simon szabómester 1896-os konfekcióüzletének alapjain. A Divatház terei fényesek és pompásak voltak, vevői a legelőkelőbbek, a színésznők a színpadi és színpadon kívüli szerepeikben egyaránt Holzert viseltek. A női karakterek és a női viseletek reformjának korában találjuk magunkat. A modern városi dáma egyre terebélyesebb kalapokban járt, talán inkább tipegett: ruhája az előző századhoz képest szűkebb, ám hosszabb lett, pedig bokája már kivillanhatott…
Halló Amerika: a Fővárosi Operettszínház nagy revűje
plakát (digitális másolat), 1925
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A Fővárosi Operettszínház a Fővárosi Orfeum egykori helyén kezdte meg működését 1922–23-ban. Faragó Géza már tapasztalt jelmez- és díszlettervezőnek számított, amikor részt vett a Halló Amerika! című, 1925-ben színre vitt revü jelmezeinek tervezésében, és nem mellesleg ő készítette a produkció plakátját is.
„Marha” mondja a mester: miért nem iszol Gottschlig rumot?
plakát (digitális másolat), 1910
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A Gottschlig rum plakátja korai példája a hírességekkel történő reklámozásnak. Faragó Géza a figurát Újházi Ede színészről mintázta, aki előszeretettel kezdte mondatait a plakáton szereplő megszólítással, és akire az Újházi-tyúkhúsleves névadójaként is tekintünk. A Borsszem Jankó vicclapban megjelent korabeli karikatúrán egy, a plakátot szemlélő férfi a káromkodást olvasva így reagál: „Ejnye, az árgyélusát!”
Maul – Dreher: Csokoládé
plakát (digitális másolat), 1923 körül
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A magyarországi csokoládégyártás megindítása rizikós vállalkozás volt a külföldi konkurencia mellett, ám Stühmer Frigyes 1883-ban mégis belevágott. 1923-ban pedig fia, Géza alapította meg a Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt.-t. A két háború között már virágzott hazánkban a csokoládéipar. Konzorciumok jöttek létre, cukor-, szesz- és sörgyárak csatlakoztak a gyártáshoz. A híres serfőzde tulajdonosa, Dreher Antal 1923-ban társult a Maul céggel: megszületett a Dreher és Maul Kakaó és Csokoládégyár, ahol először készült csokis parány.
Neuschlosz butor: Mintaraktár és Butor-Elárusítás Szőts Simon Budapest...
plakát (digitális másolat), 1908–1910
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A századfordulós Budapesten a hirdetőoszlopok mellett a villamosok, az utcai padok támlái, de még a fákat védő burkolatok is reklámfelületként funkcionáltak. Ekkorra általánossá vált vonzó nőalakok szerepeltetésével népszerűsíteni a termékeket. A Neuschlosz bútor plakátján a bútordarabok között vörös hajú, impozáns kalapot viselő hölgy helyezkedik el, aki hívogatóan tekint a néző felé. Jobb karján kék mintás kendő, válla fölött ablaknyíláson át füstölgő gyárkémény látszik, a sikeres, korszerű ipar jelképe.
!!Nincs tűzveszély!!: „Rops” gyorsfőző: ha felborul elalszik!
plakát (digitális másolat), 1909
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A számunkra már idegen mottó – „Ha felborul elalszik!!” – az 1910-es években jelentőségteljesnek hatott, hiszen a korban számos tűzesetet okoztak a háztartásokban lánggal működő főző- és világítószerkezetek. Ha a petróleumlámpa felborult, a petróleum kifolyt, környezete hamar tűzben állt. „Művészi kivitel (modern stílus) Galvanizált bronz színezés” – ahogyan a hirdetés lapokban megjelent változata jellemezte a terméket, amely ezen a szecessziós plakáton is látható két rosszalkodó macska társaságában.
Minden este hat órakor: Pesti Tükör: politikai napilap: főszerkesztő: Bíró Lajos...
plakát (digitális másolat), 1913
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Faragó Géza a sajtóplakátok területén is keresett művész volt: az Érdekes Újság címlappályázatát megnyerte, de az erről tudósító Pesti Tükörnek is tervezett. „Akinek sérelme, baja van, közölje a szerkesztőséggel” – olvasható a napilapban, nem véletlenül: a Pesti Közélet folytatásaként működő Pesti Tükör politikai és mélyreható szociális kérdésekkel foglalkozott, gyakran tartott görbe tükröt a közélet szereplőinek. A realisztikus plakát fontos motívuma a vízben tükröződő Parlament és a tréfálkozó rikkancs. Utóbbi olyan népszerűségre tett szert, hogy kedvelt jelmezzé vált jelmezbálok hölgytagjai számára.
Tingli-Tangli az Uporban 1908 január 25-én
plakát (digitális másolat), 1908
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A plakát a Tőzsdepalotában hajdanvolt Upor nevű zenés kávéházban műsorra vitt Tingli-tangli című bohózatot hirdeti. A nőalak öltözéke kosztümszerű, amely a 19. század első felét idézi. A férfi karakter a művész csúfondáros önarcképe. Jogosan jelenik meg a kabaréplakáton, mert Faragó maga is fellépett humoros szerepekben vagy konferansziéként. Egy visszaemlékezésben így írnak Faragó Géza megjelenéséről és magaviseletéről: „Furcsa, senkihez sem hasonlítható fejformája volt, az orra szinte nagyobb, mint a feje, s ez alatt az orr alatt olyan sűrű, vastag bajuszt hordott, mint valami óriási fekete fogkefe. Mindig a mókán járt az esze, mindig jókedve volt; ahol tréfálni kezdett, ott oldalnyilallásig nevethetett az ember.”
Tungsram [villanyégő]
plakát (digitális másolat), 1912–1914
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A híres Tungsram-plakát történetét nehéz pontosan körvonalazni. Több változatát tartjuk számon különböző méretekben és feliratokkal, sőt az ábrázolás ismert tempera- és olajkép formájában is. Egyes feltételezések szerint a megjelenített divatos városi hölgy modelljéül a Tungsram cég kereskedelmi vezetőjének, Aschner Lipótnak a hitvese szolgált. A wolframlámpát hirdető kompozíció szervezőeleme a fény: a fentről jövő erős fény elől a dáma eltakarja a szemét, a macska pedig követi a tekintetét. A háttérben egy falusias település fényei pislákolnak, az égen a csillagok ragyognak.
Népszínház: Az ezüst papucs [operett]
plakát (digitális másolat), 1904
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A pályája kezdetét a francia fővárosban töltő, hazatérve még kevéssé ismert Faragó Géza készítette a Népszínház Az ezüst papucs című előadásához kapcsolódó plakátot, amely idézi egykori párizsi mesterének, Alfons Mucha cseh származású szecessziós művésznek a műveit, azok titokzatos, hullámzó hajú nőalakjait. A plakát az operettnek azt a jelenetét mutatja, amikor a Vénusz bolygó lakója, a csillagfejdísszel ábrázolt Stella papucsát a Földre ejti.
Alberti: Fa és szén: Szabadság tér 6...
plakát (digitális másolat), 1920
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Az Alberti-féle fa- és szénkereskedés számára készített plakát erősen karikaturisztikus alkotás. Humoros hangja ember és állat kommunikációján alapszik, amely többször is megjelenő cselekménye a művész grafikáinak. Szintén nem egy plakáton fordul elő rajz és szöveg finom összeérése, melyet itt a madár csőrének íve jelöl ki. A jelenség speciális, ám visszatérő módja a szignálás. Faragó többször keresett fantáziadús megoldásokat nevének elhelyezésére: alább az egyik fahasábba vésett felirat hirdeti az alkotót.
Szürke est: Szombaton április 1-én [...] a Vigadó összes termeiben. Rendezi: Auguszta királyi hercegnő védnöksége alatt álló Auguszta Alap...
plakát (digitális másolat), 1916
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A karnevál világa a mindennapok konvencióitól való időleges szabadulást teremti meg: a kacérságok és csínytevések paradicsoma ez, ami valamikor régen még Dionüszosz, a századelőn – szemmel láthatólag – Auguszta királyi hercegnő védnöksége alatt állt. A jelmez- és álarcosbál efféle varázsa kölcsönösen mutatkozik meg viselkedésben és viseletben. De hol is lehetne beszerezni az ehhez megfelelő kosztümöt? A plakát – ahogyan vélhetőleg a budapesti hölgytársaság jó része – a Holzer Divatházat ajánlja.
A budapesti egyes honvédek hangversenye a Népoperában
plakát (digitális másolat), 1917
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A háború kitörésével a politikai plakát határozott irányát a háborús propaganda jelölte ki. Szereplői bátor, idealizált, gyakran népies alakok voltak. Az okok, események és tragédiák nem kaphattak helyet, ahogyan a karikatúra is csak az ellenség bemutatásának eszköze volt. Hazánkban a háborús plakátok legnagyobb csoportját képezték a jótékonysági események hirdetései a hadiözvegyek, -árvák és -rokkantak megsegítésére, amelyek népszerűbbek voltak a toborzó és a hadikölcsönplakátnál is.
Budapesti árumintavásár: 1922. június 17-26.: a városligeti Iparcsarnokban…
plakát (digitális másolat), 1922
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Az árumintavásár a 20. század egyik jelentőségteljes fogalma: olyan időközönként megrendezett, ünnepélyes és nagyszabású vásárt jelentett, amelyen különféle iparcikkekből, akár mezőgazdasági termékekből tartottak bemutatót. Történetét 1896-tól a millenniumi kiállításon megjelenő kereskedelmi és iparkamarák pavilonjai kezdték meg. Az 1922-es eseményről így tudósított a Fővárosi Hírlap: „Visszahódítottuk a magyar ipar és kereskedelem elvesztett területeit […]”.
Törley [pezsgőgyár]
plakát (digitális másolat), 1909/1924
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A Törley pezsgőgyár közel másfél évszázada tartozik a legnagyobbak közé, a millenniumra már a „császári és királyi udvari szállítók” címet viselte. Pezsgője a korban bejárta a világot, amíg Budapesten egy flegmán cigarettázó elegáns úr kortyolgatta az italt a falragaszokon, és feltehetően több a falakon belül is. A pezsgőspohár, a kesztyű, a rózsa arra utal, hogy egy bál vagy bankett hajnali óráiban járunk. A világos háttérből erőteljes fekete foltként kiemelkedő figura jó példája Faragó Géza poénos, figyelemfelkeltő, ún. blikkfangos kompozíciós elemeinek, amely világos üzenetet közvetít: a Törley pezsgő fogyasztása a gazdagság és előkelőség fokmérője.
Corvin Áruház: megnyílt
plakát (digitális másolat), 1926
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A korszerű, mozgólépcsővel rendelkező, 1926-ban megnyílt Corvin Áruház egyike volt azoknak a helyeknek, ahol Budapesten készruhát lehetett beszerezni. Az áruház makettjét tartó, csillogó anyaggal körülölelt nőalak az art deco divatmodellje lehetne. Az 1920-as évek dekoratív, fémszálas, izgő-mozgó gyöngysorokkal díszített és immáron rövid estélyi ruhái igazodtak az új keletű táncformákhoz. A plakát a dinamikusan változó kalapdivatnak is hű lenyomata: az évtized harang alakú, ún. cloche kalapjának már alig volt karimája.
Kivilágos-kivirradtig: Karnevál az Angolparkban szerdán szeptember 1-én…
plakát (digitális másolat), 1926
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Az Ős-Budavára névre keresztelt szórakoztató negyedet a millenniumi ünnepségek alkalmából építették fel a Városligetben: az Angol Park ennek lett többszörös utódja. Az attrakciók folyamatosan bővültek a közönség nagy örömére: 1927-es újdonság volt a Dodgem, illetve a Küldd a pokolba az anyósodat játék. „Omlott a sok pénz, bomlott a közönség az Angol Parkért” – írták az újságok, és valóban megmozgatta a társadalmat, ugyanakkor meg is osztotta, mikor kerítéssel különítették el a szomszédos mutatványos teleptől. A park végül a módosabbak, míg a szomszédos telep a szegényebbek szórakozóhelye lett.
Goldberger Printemps 1928.
plakát (digitális másolat), 1928
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A Goldberger Ferenc által 1784-ben alapított családi kékfestőműhely az elkötelezettségnek és az innovatív gondolkodásmódnak hála másfél évszázad alatt világhírű textilgyárrá fejlődött: fénykorát a két háború között élte. A mintát francia művészek tervezték, ugyanakkor magyar tervezőt is foglalkoztattak. Faragó Géza szintén dolgozott a textiliparban, többek között párizsi tanulóéveire is egy iparegyesületi ösztöndíj révén jutott lehetősége. Ma az Óbudai Múzeum – Goldberger Textilipari Gyűjtemény állít emléket a Goldbergereknek.
Minden más szer-talán, biztos csak a: Salan
plakát (digitális másolat), 1928
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
„Egy üveg Salan egész kis házi patika” – lehetett hallani 1928-ban. Az újságok igazi csodaszerként hirdették: minden bacilust megöl, sebet, vérzést gyógyít, izzadást megállít, nem mérgez, nem mar – mindent megkaphat az ember 1 pengő 20 fillérért! 1928-ban reklámpályázatot is hirdettek, mivel ekkor vette át gyártását és árusítását a győri Benes Testvérek Vegyészeti Gyár, mely a korban kedvelt festőművész, Benes Pál nevéhez kötődött.
Faragó Géza kiállítása a Nemzeti Szalonban...
plakát (digitális másolat), 1910
Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
„[S]okan fedezik fel bámulva a plakáttervező után a festőt, akiről eddig sejtelmük se volt, aki nélkül pedig a tervező-művész nem létezhetne” – szólt Lengyel Géza kritikája a Nyugat folyóirat hasábjain Faragó Géza Nemzeti Szalonban rendezett egyik tárlatáról. Faragó képzőművészként is része kívánt lenni kora művészeti vérkeringésének. Ennek érdekében vett részt 1910–1912 folyamán a szolnoki, majd a kecskeméti művésztelep életében is.
